Valaki beleszart az államgépezetbe

Megérkeztünk végre.
Három, félnégy körül értünk Rotterdamba, de már tizenegy magasságában Hollnandiában voltunk.
Ismét Zsófira reflektálok, mikor azt mondom, hogy minden földrajzi helynek megvan a maga jellegzetes szaga. Ám ővele ellentétben én cseppet sem bánom, hogy nem tudom csatolni őket ehhez a bejegyzéshez.
Hollandiában büdös van.
Amikor először megálltunk a semmi közepén egy benzinkútnál, embertelen trágyaszag csapta meg az orrunkat. Januárban nem tudom szokás-e trágyázni, de holland barátaink, úgy tűnik elég nagyvonalúan kezelik ezt a kérdést. Mikor beértünk végül Rotterdamba, ugyanez a szag terjengett... később finomabbra hangoltuk az idegrendszerünket, és megállapítottuk, hogy Rotterdamban inkább szmoggal keveredő halszag van, egy csipet trágyával megbolondítva.
Aztán elkezdtünk fázni és már nem is akartunk olyan nagyon ezzel foglalkozni. Én azóta nem is érzem.
Tehát Hollandia januárban kicsit büdös. Remélem márciusra kiszellőzik.